Emberek között

Felébredsz. Pontosabban le sem fekszel, csak szerelem után bealszol. Húznak, húzod, mentek, célba értek. Jó nektek. Felkelsz. Felöltözöl. Most nem érzed úgy, hogy néha el kellene költözni a saját otthonodból. Emberek, tárgyalások, izgalmak, forgalom. Forgalmas élet. Forgalmas ágyak.

30 körül úgy vettem észre valami megváltozik a szerelemben. Már csak aktus, nem erotika, nem borzongás, csak lyuk és tömés. Kopik a varázslat. Talán pont ezért tetszik most egy 22 éves lány. Nem titok, eddig – hirtelen – 3 lánynak mondtam miatta nemet. A baj nem is ez. Ha 2 ember tudja, hogy mit akar, akkor egész sokáig működhet normálisan.

A baj akkor van, ha mellé jól is néztek ki. Külön-külön és együtt is. A szerelmes ember sugárzik. Az egymás iránt érzett vágy és rajongás, a másikban talált megnyugvás oldja fel a belső görcsöket és ettől sugárzol.

De nem neki. Nem a csajnak a metrón, aki egyébként tényleg jól néz ki. Rövid szőke haj, barnás bőr, orr piercing, tekintet. Nem akarsz belebocsájtkozni, csak megfigyeled. A pasija háttal áll. Csak kicsit kellene másképpen állnod és játékká válhatna.

Ehelyett inkább leülsz a frissen felszabaduló helyre, egy néni helyére, hogy a srác takarja az arcát, és ne legyen. Tudsz vele nem foglalkozni… Mindig is csodáltad az ennyire lazát, persze nem mindenki boldog, és aki nem boldog másra vágyik. A gusztustalan nem is ez. Van egy pici stílusod, ami talán jól is áll… De kurvára nem az 50 éves pirospozsgás, kis szemüveges sváb irodistában akarod meglátni álmaid házas apapótlékát, aki bevezetne, de még mélyen… mélyebben. Mindegy nincs idő az érzelemre, vágtat a szerelvény, az is csak pont úgy néz rád.

Remek. Még egy buzi. Régebben szociálpolitikát tanultam, amiben a másság, a különbözőség elfogadása központi elem. Korábban még utcakölyökként az vallottam, „maradj minden körülmények között ember”.

Beszélgetések. Soft módon előadva… Kertelés nélkül, társasági alapon. Pasik között. Akarod, hogy legyen? Nem. És ennyi és nem lesz. Mostanában valahogy betalál, fél év alatt két ember volt az otthonomban kevéssé józanul, aki rám nyomult. Az egyiket nagyon le is teremtettem, hogy ha még nő lennék, akkor az utcán vagy a buszon odajönne és megfogdosna akkor is? Mert jó hogy idehívták, de nekem nem hiányzott. És még én reagáltam túl, hogy két félmondat között elkezdte simogatni a karom az akkori barátnőm szerint.

Nem mindenki tudja, de a 10-enéves gyerekek hiszékenyek és sérülékenyek 30-50 éves felnőttek kezei között, én azt hiszem ez után is toleráns maradtam. A másik az teljesen kulturált volt. Megbeszéltük, és semmi durva nyomulás. Nem akarom. És lehet ezt mondani. Mást akarok. Nem akarom megvetni magam újra.

30 felé változik a szex. Nem csak minden nyíltabb… Hanem minden oldottabb is. A volt barátnőm valahogy fél 3 felé átkeveredett hozzám, a mostani pedig elmagyarázta, hogy nincs is ezzel semmi baj, csak 10-22 között oldjuk meg és még beszélgettünk meg cigiztünk egy kicsit, éppen vártunk valakit. Én benn feküdtem a sarokban az ágyon. Édentől keletre. Önkínzás lehetett a részéről, ő is felvetette még korábban, hogy ha akarom, akkor a partneri viszony maradhat a társkapcsolatból. Ez is a divat része, ebben a szép új világban, ahol a házasság is inkább a házról szól, mint az –ázasságról.

Nem értem a világot. Mindenki dráma, dráma, dráma. Az igazi csajok, meg csak úgy előkerülnek. Sokan nem értik, hogy miről is van szó, a párkereséssel. Sokan gondolkodnak úgy, hogy a túlélés, és az anyagi boldogulás, esetleg egy sohasem volt család illúziójának átadása a gyerekeiknek fontosabb, mint, hogy boldog, egészséges és kiegyensúlyozott mintát mutassanak otthon. Önmaguknak, amikor reggel tükörbe néznek, vagy este, vagy ha még néznek tükörbe egyáltalán. Elrohad az arcunk, amikor hazudunk otthon reggel, délután más karjában, szex, könnyű örömök igazi kielégülés nélkül. Mert a lélek szeret, amikor a kezek szeretnek. Szeret-keze(m). Ezt mondom. Nem dugok. Nem kúrok. Az olyan is. Ha tornázni akarok – bár csak most kezdtem, elmegyek futni.

Ha szeretni szeretnék valakit, akkor nem kihasználom. Nem a húsát látom. Interneten kalandot találni, mondjuk az msn-beszélgetős – képcserélős résszel együtt 3-6 óra. És már dugtok is. A legdurvább az volt, aki azt mondta, hogy „Ne beszélj”, és már szedte le az övemet. A másik legrosszabb, a tisztes öregúr a buszon, aki rádcicceg, mert egyszer ő is volt fiatal, vagy véleménye van.

30-felé lehullanak az illúziók. Rájössz, hogy anyádnak is volt nemibetegsége, és már akkor is úgy kezelték, mint a kutyát az orvosok. Összeröhögések. Oldódnak a családi görcsök. Azt mondhatod, hogy a szezonális szex vagy kapcsolat is oké. Ha ilyen, a maradék idő amit kapsz tőle. Nem számít milyen. Nem kell se kutya, se gyerek egyelőre, vagyis nélküle jobb, de nem is tiltakoznál nagyon, a lényeg az élet. Amit egymásnak adni tudtok. Még van hit. A felelősség és a gyerek bevillan, amikor a macska alatt almot cserész, az legalább mellé szarik a kőre, ha már annyira tele van, hogy nincs szíve beleállni.

De már nem kell a formalitás. A formalitás, hogy ahogy a Nagy Könyvben meg van írva. Közös albi, közös otthon, közös álmok, közös lakás, közös gyerek, közös kritpta. És a gyereket ki vakarja majd ki a szarból naponta 4*? De megéri, legvégül úgyis majd a gyerek hoz virágot és kiülteti körbe, hogy szebb legyen.

Hogy mi kell, ebben a fél-apokaliptikus rothadó, még mindig nukleáris terrorban élő kis piti egyéni életnek itt a CEE régió közepén? Ezt döntse el maga. Ha csalni akarsz, hagyd is el!, ha játszani, ne félj, ha előkerül a lego, vagy kimentek focizni. Ne labdázz, olvass utána a dolgoknak, válassz olyan párt, aki Társad lehet és nem csak egy újabb 3 hónap. Addig keress, amíg bepisilsz ha ránézel. És fogadd el, hogy előbb-utóbb talán másra fogsz nézni úgy mint rá most.

Forrás: GonzoPress Magazin Regisztrált Tehetségpont

Írta: ShadeUser

Címkék:egziszterncializmus, férfi, kapcsolat, nő, szex