Nemzetközi felháborodási hullám
Világszerte elítélő nyilatkozatokat tesznek a kormányok és emberi jogi szervezetek képviselői, miután tíz nappal ezelőtt nyilvánosságra került az hír, hogy a hét ártatlan bahá’í vezető mindegyikét 20-20 évi börtönbüntetésre ítélték Iránban. Az Európa Parlament elnöke, Ausztrália, Kanada, Franciaország és Németország erőteljes hangon fejezték ki aggodalmaikat. 2010. augusztus 13-ig csatlakozott hozzájuk az Európai Unió, az USA, Hollandia és az Egyesült Királyság. Kormányok, szervezetek és prominens személyiségek szólítanak fel a fogva tartottak óvadék ellenében történő szabadon bocsátására, az ítélet érvénytelenítésére, valamint arra, hogy Irán bizonyítsa be, hogy ez a koncepciós per „tisztességesen”, „a nemzetközi normáknak megfelelően” zajlott. A nemzetközi tiltakozással szinte azonos időben értesült a Bahá’í Nemzetközi Közösség arról, hogy a 7 iráni bahá’í vezetőt átszállították a teheráni Evin fegyházból az iráni fővárostól 20 kilométerre északra, Karaj-ban fekvő Gohardasht (más néven: Rajaishahr) börtönbe.
Jerzy Buzek, az Európa Parlament elnöke 2010. augusztus 11-i közleményében az ítéleteket „megdöbbentő jelzésnek és mérhetetlen csalódásnak” nevezte, „mindazok számára, akik az iráni emberi jogi helyzet javulásában reménykedtek”.
Irán korábban elkötelezte magát a nemzetközi normák betartása mellett, és ebbe a vallásszabadság feltétlen tisztelete és védelme is beletartozik.
Kanada külügyminisztere – Lawrence Cannon –, nyilatkozata szerint országa „mély nyugtalansággal” fogadta az ítéletet, amelyet „írásos döntés illetve megfelelő jogi eljárás nélkül” hoztak meg. Arra sürgette Iránt, hogy engedélyezze az iráni vallási kisebbségi vezetők óvadék ellenében való szabadon bocsátását.
Németország a következőképp jellemezte a tárgyalás kimenetelét: „mindazok súlyos akadályoztatása, akik az emberi méltóság és az emberi jogok előmozdításán fáradoznak Iránban”. Markus Loning, a német külügyi hivatal emberi jogi és humanitárius segélyekért felelős biztosa szerint „Iránnak vissza kell vonnia az ítéletet és tisztességes, átlátható bírósági eljárást kell biztosítania.”
A bírói eljárással kapcsolatban komoly kétségek merültek fel az alapvető jogok biztosítását illetően.
Franciaország „megdöbbenésének” adott hangot a 20 év börtönbüntetés hallatán. Egy sajtótájékoztató során Christine Fages, a Francia Külügyminisztérium egyik szóvivője kijelentette, hogy az iráni hatóságoknak azonnal fel kell hagyniuk a bahá’iok és más vallási kisebbségek üldözésével és „tiszteletben kell tartaniuk a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányában meghatározott vallási és lelkiismereti szabadsághoz fűződő jogokat, amely szerződést Irán szabad akaratából írt alá.”
Ausztrália szintén osztozott a büntetési tételek felett érzett komoly aggodalomban. „Felszólítjuk Iránt arra, hogy az összes eljárást tisztességesen, átláthatóan és Irán nemzetközi elkötelezettségeivel összhangban bonyolítsák le.”, nyilatkozta az ausztrál kormány Külügyi- és Külkereskedelmi Minisztériumának szóvivője.
Az Európai Unió részéről Catherine Ashton biztonság-politikai főképviselő is „súlyos aggodalmát” fejezte ki. 2010. augusztus 12-én határozottan fellépett az iráni vallási kisebbség vezetőinek azonnali szabadon bocsátása érdekében.
„- Ezt a legutóbbi ítéletet a vallási kisebbséghez való tartozás motiválja; ráadásul a bírósági eljárásban komoly hibák vannak, melyek nincsenek összhangban sem Irán nemzetközi vállalásaival a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya szerint (ICCPR), sem nemzeti törvényivel a helyes bírósági tárgyalás jogaival kapcsolatban. Az EU felszólítja Iránt, hogy vessen véget a bahá’í közösség üldözésének – jelentette ki a bárónő.
Az Amerikai Egyesült Államok „mélyen aggódik azért, hogy az iráni kormány folyamatosan üldözi a bahá’iokat és más vallási kisebbségi közösségeket Iránban” – mondta Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere augusztus 12-i nyilatkozatában: „– A vallásszabadság minden hitű és véleményű ember veleszületett joga, bárhol éljen a világban. Az Egyesült Államok elkötelezett abban, hogy megvédje a vallásszabadságot világszerte és nem feledkeztünk meg a bahá’í közösségről Iránban. Továbbra is felemeljük szavunkat az igazságtalanság ellen és felszólítjuk az iráni kormányt, hogy tisztelje állampolgárainak alapvető jogait a nemzetközi kötelezettségeivel összhangban.”
IRÁN ELÍTÉLÉSE
Az iráni Nemzetközi Emberi Jogi Kampány (The International Campaign for Human Rights in Iran) kijelentése szerint a bahá’í vezetők elítélése mögött politikai motiváció állt; diszkrimináló, igazságtalan és jogtalan volt iráni és a nemzetközi jogi szempontból. „- Azért ítélték el őket, mert bahá’iok, semmi másért, és bebörtönzésük ily módon e hit tagjaival szembeni elnyomó politikát fejezi ki.” – jelentette ki Aaron Rhodes, a kampány szóvivője.
Az Amnesty International a bahá’í vezetőket úgy jellemezte, mint „lelkiismereti foglyok, akiket egyedül hitük, illetve az üldözött bahá’í kisebbség nevében végzett békés tevékenységeik miatt tartanak fogva. A hét személyt hónapokig vádirat nélkül tartották fogva, mielőtt kirakatpernek vetették alá őket. Azonnal szabadon kell őket bocsátani” – mondta Hassiba Hadj Sahraoui, az Amnesty Kelet- és észak-afrikai igazgatóhelyettese.
A Nemzetközi Emberi Jogi Szövetség (FIDH) és az Emberi Jogok Védelmének Iráni Ligája (LDDHI) közleményében arra kérte az iráni kormányt, hogy „az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával valamint a nemzetközi emberi jogi megállapodásokkal összhangban járjon el, amelyeket az Iráni Iszlám Köztársaság ratifikált”.
A Human Rights Watch azt követelte az iráni hatóságoktól, hogy azonnal bocsássák szabadon a hét személyt! „Semmilyen konkrét bizonyítékot nem tudtak eddig felhozni ellenük, és nem kaptak tisztességes és nyilvános tárgyalást. Az iráni hatóságok több mint két éven át a legkisebb bizonyítékot sem tudták felmutatni, amely ezen bahá’í vezetők fogva tartásának alapjául szolgált volna, pláne nem a 20 év börtönbüntetésre” – nyilatkozta Joe Stork, a Human Rights Watch közép-keleti igazgatóhelyettese.
Iránnak konkrét lépéseket kell(ene) tennie, hogy bebizonyítsa, hogy elkötelezett a bahá’iok alapvető jogainak védelmére. Ehhez jó kezdésül szolgálna a hét bahá’í vezető azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátása.
Diane Ala’i, a Bahá’í Nemzetközi Közösség genfi ENSZ képviselője úgy nyilatkozott, hogy az általa képviselt szervezet nagyra értékeli a kormányoktól és emberi jogi szervezetektől eddig érkezett elkötelezett támogatást.
Ezek a nyilatkozatok – külön-külön, és egységesen is –, azt jelzik, hogy az emberek igazságot követelnek Iránban – nem csak a bahá’iok, hanem minden olyan állampolgár számára, akik az emberi jogok súlyos megsértésével néznek szembe.
Vajon meddig fogják még az iráni hatóságok figyelmen kívül hagyni a művelt világ együttélési normáit?
Forrás: PR Herald
Címkék:asztrália, bahái nemzetközi közösség, catherine ashton, christine fages, egyesült királyság, európa parlament, európai unió, franciaország, gohardast, hillary clinton, hollandia, irán, lawrence cannon, markus loning, németország, USA







Érdekes lenne megvizsgálni, hogy a vallási kisebbség ellen fellépő iráni kormány, talán belső problémái elpalástolására, vagy a társadalom többségének megnyerésére használ efféle eszközöket.
Érdemes utána nézni a baháizmus-nak, mely hirdeti a vallások egységességét és fontosnak tartja azok békéjét és együttműködését. Ez a vallásos hozzáállás egy olyan Iránban, mely radikális vallási alapokra helyezve támadja nyugatot és a cionizmust, számomra elképzelhetetlen.
Megjegyzendő, hogy nem fogalmaztak meg bírálatokat Irán jelentősebb import/export partnerei: Kína, Egyesült Arab Emirátusok, Dél-Korea, Oroszország, Japán.
Érdekes…
Színház az egész világ…